Stroke

Neurológia – Stroke

Az agyi vérkeringési zavar, szakkifejezéssel stroke (sztrók). Fajtái, csoportjai: agyvérzés, agylágyulás, átmeneti vérkeringési zavar, iszkémiás vérkeringési zavar.

Kialakulása, okai

Az agyi vérkeringés rövid idejű károsodásakor is oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek sérülnek, illetve nagyon rövid idő alatt elpusztulnak. Az idegsejtek mindegyike igen sajátságos feladattal rendelkezik, melyek már magzati korban kialakulnak. A további fejlődés kisgyermekkorban véget ér, a későbbiekben fellépő károsodást követően egymás feladatát már nehezen veszik át, ezért maradandó károsodások kialakulásával kell számolni minden agyi esemény után. A működészavar általában az esemény után a legkifejezettebb, néhány funkció visszatérhet. A véglegesen maradandó károsodások ezért csak néhány nappal a történtek után ítélhetők meg.
A vérkeringési zavarok kialakulásának az érelmeszesedés az egyik legfontosabb veszélyeztető tényezője, így minden olyan betegség, amely érszűkülethez vezet, növeli a szélütés kialakulásának veszélyét. Fontossági sorrendben a szélütés rizikófaktoraiként emlegetett betegségek és tényezők a következők: magas vérnyomás (4-5x-ös kockázati tényező), szívbetegség, különösen az ún. pitvarfibrilláció, és a műbillentyűk (5-7x-es kockázati tényező), dohányzás (1,5-3x-os kockázat), cukorbetegség (1,5-2x-ös kockázat), mértéktelen alkoholfogyasztás (1-4x-es kockázat), magas vérzsír-szint, bizonyos vérképzőrendszeri betegségek (főleg vörösvértest szaporulat esetén), elhízás, mozgásszegény életmód, fogamzásgátlók szedése, továbbá a droghasználat.

Stroke Hemorrhage - SzélütésAz agy vérellátása két különböző úton érkezik, mindkét oldalon szimmetrikusan a nyaki verőérből, illetve a nyakcsigolyák ívei között futó verőerekből. A nyaki verőérből érkező ág kettéágazik egy elülső és egy középső agyi verőérre, valamint a csigolyák mentén futó érből alakul ki a hátulsó agyi verőér. Ez a 3 pár agyi verőér agy körgyűrűt alkot, így az agy vérellátása egy bonyolult, egységet alkotó hálózat eredménye. E hálózat működésének eredményeként a fokozatosan kialakuló hálózat előtti elzáródáshoz (pl. nyaki fő verőér elzáródás) a szervezet alkalmazkodni tud, normális körülmények között vérellátási zavar az agy területén nem alakul ki.

Stroke Iscemia - Isémiás StrokeAz agyi oxigénhiányos állapot kialakulásának több oka lehet: a nagy erek megbetegedése, melynek hátterében vezető okként az érszűkület áll, az agyi kis erek betegsége, illetve a vérrögök okozta érelzáródás.

Tünetei, felismerése, gyanú

Amennyiben hozzátartozóján a következő 5 tünetet észleli, akkor elképzelhető, hogy ez a betegség áll fenn. Ekkor érdemes felkeresnie az illetékes kórház neurológia osztályát ennek a gyanúnak a kivizsgálása miatt. Figyelem, a betegséget, csak egy szakorvos állapíthatja meg!

  • Séta, mozgás: Bizonytalan a mozgása, koordinálatlan?
  • Beszéd: Érthetetlen, összefolyó a beszéde?
  • Állapot: Testének egy oldala zsibbadt, érzéketlen?
  • Látás: Részleges, vagy teljes látás zavarban szenved?
  • Közérzet: Komoly, heves fejfájás?

Átmeneti oxigénhiányos állapot

Az átmeneti oxigénhiányos állapotban a hirtelen kialakult tüneteket követően legkésőbb 24 órán belül maradéktalanul megszűnnek. Az életkor előrehaladtával kockázata egyre nő. Az elmeszesedett erek falából kis darabok, illetve összecsapódott vérlemezkék átmeneti elzáródást okoznak az agy vékony ereiben. Maga a roham rövid ideig tart, néhány perc-maximum 1-2 óra időtartamú. A tünetek igen változatosak, mindig az érintett agyterület speciális feladatában jelentkezik károsodás. Az átmeneti károsodás tünetei azonosak a szélütés tüneteivel, azonban előbbi esetben a tünetek átmenetiek, 24 órán belül megszűnnek. Az átmeneti agyi vérkeringési zavar általában megismétlődik napokon, esetleg csak hónapokon belül, de mindenképpen fontos figyelmeztető jel, mivel az esetek felében egy éven belül szélütés következik be. Ezért minden átmeneti tünet esetén határozottan javasolt ideggyógyászati szakorvosnál történő kivizsgálás.
A kivizsgálás során általában agyi képalkotó vizsgálatot (CT, MRI) és mivel nagyon fontos a nyaki verőerek állapotának ismerete, ezért nyaki ultrahang, ún. Doppler-vizsgálatot is végeznek. Amennyiben a nyaki erekben súlyos szűkület ábrázolódik, érfestéses vizsgálattal pontosítják a károsodás mértékét. Indokolt esetben műtéti megoldással távolítják el a meszes érszakaszt, ezzel megelőzve a vérrögök agyon belüli elakadását. Véralvadási tényezőkre kihangsúlyozott vérvizsgálat is történik az általános nagy vérkép mellett.
Maga a roham általában kezelés nélkül oldódik, ezért fő feladat ilyenkor a fenyegető szélütés megelőzése, a rizikótényezők kiszűrése és mérséklése. Magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír-szint mérséklése, dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás elhagyása. Hosszútávon célszerű a vérlemezkék összetapadását csökkentő gyógyszert szedni. A fentebb említetteknek megfelelően, az esetek egy részében indokolt a nyaki verőerek meszes felrakódásait műtéti úton eltávolítani. A műtét szükségességéről ideggyógyász és érsebész szakorvos dönt megfelelő kivizsgálás után.

Szélütés, gutaütés, oxigénhiányos agyi elhalás

A feljebb részletezett okok miatt az agy vérkeringése hosszabb távon károsodik. A kialakult oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek elhalásához vezet, ami maradandó ideggyógyászati károsodást okoz. A nyaki verőerek meszes felrakódásaiból leszakadt darabka okozta érelzáródás, a szívből származó vérrög okozta érelzáródás, a csontműtét vagy csonttörés után kialakult zsírcseppecske okozta érelzáródás, a tartós, alacsony vérnyomás (hirtelen, nagy mennyiségű vérvesztéskor, vagy szívinfarktus alkalmával), illetve a drogok okozta érszűkület hatására alakulhat ki ilyen állapot.
Mivel keringészavar, és ezzel együtt idegsejt elhalás az agyban bárhol kialakulhat, azért a kialakult károsodás jellege mindig az elhalás helyétől függ. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb tünetek: gyengeség, bénulás a végtagok valamelyikén vagy az egyik testfélen, érzészavar (érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés) a végtagok valamelyikén vagy az egyik testfélen, látászavar (részleges vagy teljes látásvesztés, kettős látás), “elkent” beszéd, beszédképtelenség (a hallott beszéd megértésével vagy anélkül), nyelészavar, szédülés, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége.
Súlyos esetekben eszméletvesztés, kóma alakul ki. A szélütés után érzelmi zavarok, depresszió is jelentkezhet. A szélütés következtében az agy vizenyős duzzanata alakul ki, mely agyi nyomásfokozódáshoz vezet. Az agyi nyomásfokozódás tovább súlyosbíthatja a tüneteket.
Teljes szélütés esetén a tünetek hirtelen jelentkeznek, rövid idő alatt valamennyi tünet kialakul, míg súlyosbodó szélütésnél a tünetek órákig, néha 1-2 napig súlyosbodnak, egyre több agyszövet hal el, egyre többféle tünet jelentkezik.
A szélütésre utaló panaszok esetén azonnali kórházi ellátás szükséges. Az első legfontosabb teendő a beteg állapotának stabilizálása, keringés-, légzéstámogatás, vérnyomás, vércukor rendezése. Az ideggyógyászati vizsgálat, kórlefolyás megfigyelése, valamint képalkotó (CT vagy MRI) vizsgálat eredménye a kórisme felállításához fontos. A CT-vizsgálatokon az oxigénhiányos elhalás bizonyos idő eltelte (kb. 1 nap) után ábrázolódik. A kiváltó ok megtalálása nagyon fontos a további kezelés és megelőzés miatt, ezért számos további vizsgálatot célszerű végezni, pl. vérkép, véralvadási paraméterek vizsgálata, nyaki verőér ultrahangos, Doppler-vizsgálata, EKG, kardiológiai vizsgálat.
A szélütés azonnali kórházi ellátást igényel, az első néhány órában történő beavatkozás nagymértékben befolyásolja az esemény kimenetelét. A keringés és légzés biztosítása a legelső teendők közé tartozik. Általában oxigént adnak, vénát biztosítanak a folyadékpótlás és gyógyszerek számára. Fontos feladat a vérnyomás stabilizálása, a szívritmuszavar rendezése. Speciális kezelési lehetőség a vérrögök feloldása, ami segíthet mérsékelni a károsodás mértékét. E lehetőséget csak szigorúan kivizsgált esetekben szabad alkalmazni az első néhány órán belül, erre felkészült központokban. További fontos feladat a megnövekedett agyi nyomás csökkentése. Agyi vérkeringést javító infúziók adása segít helyreállítani a megmaradt funkciókat. Nem kevésbé fontos a depresszió gyógyszeres kezelése a szélütés után.
Figyelmet igényel a felfekvések megelőzése, a korai gyógytorna, az izommerevedés megelőzése, a logopédiai foglalkozások, szükség szerint pszichológiai támogatás, mobilizáció, a hólyag- és bélműködés rendben tartása. A korai rehabilitáció alapvető fontosságú, megfelelő szakellátó hálózat és civil szervezetek segítik a szélütésen átesett betegeket és családtagjaikat a mindenki számára, a lehetőségekhez képest kedvező megoldások megtalálásában és kialakításában.
A betegek kb. 20 százaléka nem tud megbirkózni a szélütéssel, ez általában a súlyos keringési és légzési nehézségekkel, illetve tudatvesztéssel járó szélütéses esetekben fordul elő. A betegek többsége szakszerű kezdeti ellátás és rehabilitáció után több-kevesebb idegrendszeri maradványtünettel távozik a kórházból. Az esetek egy részében kissé ügyetlenebbül, de önellátásra képes állapotban, más esetekben tartós ápolásra, gondozásra szorulva. A kimenetel megjóslása csak egyéni mérlegeléssel, az első néhány nap eltelte után lehetséges.

Stroke megelőzése, a kialakulás kockázatának csökkentése

Mint számos más súlyos betegségnél, a szélütés esetében is a veszélyeztető tényezők csökkentésével előzhető meg a baj. Fontos a vérnyomás, vércukor, vérzsírok rendszeres ellenőrzése, az ismert szívbetegségek megfelelő kezelése és rendszeres kontrollvizsgálata, a dohányzás és alkoholfogyasztás mérséklése, a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A fentiekből kitűnik, hogy bármely, akár átmenetileg jelentkező ideggyógyászati zavar esetén célszerű ideggyógyászati szakrendelőben jelentkezni és a kivizsgáláson részt venni, mivel ezek csak figyelmeztető jelek. Mindenkinek jól megfontolt saját érdeke a fenyegető agyi katasztrófát minden lehetséges eszközzel elkerülni.

Comments are closed.